Irán oroszországi nagykövete próbált magyarázatot adni csütörtökön arra, hogy mi történhetett előző nap Teheránban, ahol az olajügyi minisztérium cáfolni kényszerült az iszlám ország állami tévécsatornájának bejelentését az olajexport leállításáról több Európai Uniós országba. “Humanitárius megfontolásokból halasztotta el az olajkivitel leállításáról szóló törvény elfogadását Irán” – állította a diplomata egy moszkvai sajtóértekezleten, aki magyarázatként hozzátette: valamennyien tudjuk, hogy Európában milyen zord a tél.
Korábban megmozgatta a nyersolaj árát az a bejelentés, hogy Irán leállította az olajexportot hat európai országba, amit röviddel később cáfolt az iszlám állam olajügyi minisztériumának a szóvivője. Az iráni állami tévécsatorna szerdán azt közölte, hogy Irán leállította az olajexportot hat európai országba, válaszul arra, hogy az Európai Unió szankciókat jelentett be korábban az iszlám állam legfontosabb exporttermékére, a nyersolajra. Később cáfolta a közlést az iráni olajügyi minisztérium szóvivője, aki azt mondta, hogy “amennyiben ilyen döntés született volna, azt a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács jelentené be.”
Mint azt korábban az Energiainfo megírta, januárban az uniós tagországok külügyminiszterei döntést hoztak arról, hogy szankciókat vezet be az Európai Unió Irán ellen, a külügyminiszterek hétfői tanácskozásán született döntés értelmében július elsejétől tilos lesz az iszlám köztársaságból származó kőolajtermékeket importálni az EU területére, ezenkívül pedig befagyasztják az iráni Központi Bank európai számláit is. A döntés értelmében azonnali hatállyal tilos új olajipari szerződéseket kötni Teheránnal, valamint július elsejétől a már meglévő szerződések teljesítését is fel kell függeszteni. Az Európai Unió ezzel a lépéssel arra akarja rákényszeríteni Iránt, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön atomprogrammja felfüggesztéséről. A szigorú szankciók bevezetésével immár hónapok óta fenyegetőzött Brüsszel, még az sem rettentette el az uniós tagállamokat, hogy Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzött. Mint az Energiainfo már korábban megírta a szoroson keresztül bonyolódik a világ olajkereskedelmének csaknem fele.
A viszony további elmérgesedése és egy esetleges fegyveres konfliktus a Perzsa-öbölben azzal fenyeget, hogy az olajárak robbanásszerűen nőhetnek, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek a világgazdaságra nézve. Február 4-én az iráni olajügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy az iszlám állam leállítja olajkivitelét “néhány” európai országba. Irán teljes olajkivitelében 18 százalékkal részesedik az európai értékesítés.
Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unió nyolc országa importált iráni kőolajat. Az iráni részesedés a nyolc ország teljes olajimportján belül a következő volt: Olaszország (13,2 százalék), Spanyolország (16,2 százalék), Görögország (53,1 százalék) Franciaország (6,0 százalék), Belgium (11,6 százalék), Hollandia (1,5 százalék), Németország (0,4 százalék), Csehország (1,4 százalék).
A zord tél miatt exportál olajat Európába Irán
Irán oroszországi nagykövete próbált magyarázatot adni csütörtökön arra, hogy mi történhetett előző nap Teheránban, ahol az olajügyi minisztérium cáfolni kényszerült az iszlám ország állami tévécsatornájának bejelentését az olajexport leállításáról több Európai Uniós országba. “Humanitárius megfontolásokból halasztotta el az olajkivitel leállításáról szóló törvény elfogadását Irán” – állította a diplomata egy moszkvai sajtóértekezleten, aki magyarázatként hozzátette: valamennyien tudjuk, hogy Európában milyen zord a tél.
Korábban megmozgatta a nyersolaj árát az a bejelentés, hogy Irán leállította az olajexportot hat európai országba, amit röviddel később cáfolt az iszlám állam olajügyi minisztériumának a szóvivője. Az iráni állami tévécsatorna szerdán azt közölte, hogy Irán leállította az olajexportot hat európai országba, válaszul arra, hogy az Európai Unió szankciókat jelentett be korábban az iszlám állam legfontosabb exporttermékére, a nyersolajra. Később cáfolta a közlést az iráni olajügyi minisztérium szóvivője, aki azt mondta, hogy “amennyiben ilyen döntés született volna, azt a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács jelentené be.”
Mint azt korábban az Energiainfo megírta, januárban az uniós tagországok külügyminiszterei döntést hoztak arról, hogy szankciókat vezet be az Európai Unió Irán ellen, a külügyminiszterek hétfői tanácskozásán született döntés értelmében július elsejétől tilos lesz az iszlám köztársaságból származó kőolajtermékeket importálni az EU területére, ezenkívül pedig befagyasztják az iráni Központi Bank európai számláit is. A döntés értelmében azonnali hatállyal tilos új olajipari szerződéseket kötni Teheránnal, valamint július elsejétől a már meglévő szerződések teljesítését is fel kell függeszteni. Az Európai Unió ezzel a lépéssel arra akarja rákényszeríteni Iránt, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljön atomprogrammja felfüggesztéséről. A szigorú szankciók bevezetésével immár hónapok óta fenyegetőzött Brüsszel, még az sem rettentette el az uniós tagállamokat, hogy Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzött. Mint az Energiainfo már korábban megírta a szoroson keresztül bonyolódik a világ olajkereskedelmének csaknem fele.
A viszony további elmérgesedése és egy esetleges fegyveres konfliktus a Perzsa-öbölben azzal fenyeget, hogy az olajárak robbanásszerűen nőhetnek, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek a világgazdaságra nézve. Február 4-én az iráni olajügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy az iszlám állam leállítja olajkivitelét “néhány” európai országba. Irán teljes olajkivitelében 18 százalékkal részesedik az európai értékesítés.
Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a tavalyi harmadik negyedévben az Európai Unió nyolc országa importált iráni kőolajat. Az iráni részesedés a nyolc ország teljes olajimportján belül a következő volt: Olaszország (13,2 százalék), Spanyolország (16,2 százalék), Görögország (53,1 százalék) Franciaország (6,0 százalék), Belgium (11,6 százalék), Hollandia (1,5 százalék), Németország (0,4 százalék), Csehország (1,4 százalék).
