A brit adófizetőknek 8,9 milliárd fontba került az energiaügyi minisztérium 2012-ben indított és 2015-ben épp a költségek miatt leállított széndioxid csapdázás és tárolás programja – közölter a napokban a brit számvevőszék. A kormány most más megoldást keres a technológia fejlesztésére.
A program kezdetén négy évvel ez előtt a szaktárca 2-6 milliárd fontra becsülte 15 éves távlatban a program költségeit – számolt be róla több hírügynökség a most elkészült jeléentés apropóján. Emlékeztetnek, hogy sem a kincstár, sem az energiaügyi minisztérium nem határozott meg költségkeretet a progreamra, mindössze ez az első becslés volt ismert. A kimcstár 2015-ös döntése, amely megállította a programot, váratlanul érte az abban résztvevő cégeket, a Shell-t és az Alstomot. A kormány most más megoldást keres a program folytatására, megvalósítására, amely segíthet az Egyesült Királyságnak kibocsátás-csökkentési vállalásait céljait teljesíteni. Szakértők egyetértenek ugyanis abban, hogy a nukleáris és megújuló források alkalmazásával együtt érhetők el a brit klímavédelmi célok 2050-ra, vagyis az üvegházhatású gázkibocsátás 80 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez képest.
A britek hisznek a széndioxid elnyeletésben
A brit adófizetőknek 8,9 milliárd fontba került az energiaügyi minisztérium 2012-ben indított és 2015-ben épp a költségek miatt leállított széndioxid csapdázás és tárolás programja – közölter a napokban a brit számvevőszék. A kormány most más megoldást keres a technológia fejlesztésére.
A program kezdetén négy évvel ez előtt a szaktárca 2-6 milliárd fontra becsülte 15 éves távlatban a program költségeit – számolt be róla több hírügynökség a most elkészült jeléentés apropóján. Emlékeztetnek, hogy sem a kincstár, sem az energiaügyi minisztérium nem határozott meg költségkeretet a progreamra, mindössze ez az első becslés volt ismert. A kimcstár 2015-ös döntése, amely megállította a programot, váratlanul érte az abban résztvevő cégeket, a Shell-t és az Alstomot. A kormány most más megoldást keres a program folytatására, megvalósítására, amely segíthet az Egyesült Királyságnak kibocsátás-csökkentési vállalásait céljait teljesíteni. Szakértők egyetértenek ugyanis abban, hogy a nukleáris és megújuló források alkalmazásával együtt érhetők el a brit klímavédelmi célok 2050-ra, vagyis az üvegházhatású gázkibocsátás 80 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez képest.
