close
A biomassza lehet a következő évtized energiaforrása Magyarországon
Blog - Egyéb - Megújuló

A biomassza lehet a következő évtized energiaforrása Magyarországon

Mintegy hatvan kĂźlĂśnbĂśző modellből vĂĄlasztotta ki a kormĂĄnyzat azt, amely szerinte a legmegfelelőbben szolgĂĄlja majd a kĂśvetkező 10 ĂŠvben a megĂşjulĂł energiĂĄk hasznosĂ­tĂĄsĂĄt cĂŠlzĂł hazai cĂŠlokat ĂŠs uniĂłs vĂĄllalĂĄsokat – mondta TĂłth TamĂĄs, a Magyar Energia Hivatal osztĂĄlyvezetője, egy keddi szakmai konferenciĂĄn, Budapesten. A kĂśvetkező 10 ĂŠvben a biomassza ĂŠs a geotermikus energia lĂĄtvĂĄnyos felfutĂĄsa vĂĄrhatĂł a szakĂŠrtő szerint. Ugyanaitt Szerdahelyi GyĂśrgy, a Nemzeti FejlesztĂŠsi MinisztĂŠrium osztĂĄlyvezetője bejelentette: a kormĂĄny november vĂŠgĂŠn nyĂşjtja be BerĂźsszelnek a magyar nemezti megĂşjulĂł cselekvĂŠsi tervet.

Olajos PĂŠter, a NemzetgazdasĂĄgi MinisztĂŠrium energia- ĂŠs klĂ­maĂźgyekĂŠrt felelős helyettes ĂĄllamtitkĂĄra az ÚSZT-ben meghatĂĄrozott zĂśld gazdasĂĄg finanszĂ­rozĂĄsĂĄnak Ăşj ĂĄllami megkĂśzelĂ­tĂŠsĂŠről beszĂŠlt, mivel a szĂźksĂŠges beruhĂĄzĂĄsok 80 szĂĄzalĂŠkĂĄt a “szabadpiacrĂłl” kell megszerezni, ĂŠs csak 20 szĂĄzalĂŠk az eurĂłpai uniĂłs ĂŠs a magyar ĂĄllami forrĂĄs. EzĂŠrt minden stratĂŠgiai lĂŠpĂŠs előkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠbe bevonjĂĄk a vĂĄllalkozĂĄsokat, ĂŠs befektetőbarĂĄt kĂśrnyezetet teremtenek a bĂźrokrĂĄcia csĂśkkentĂŠsĂŠvel, az engedĂŠlyezĂŠs egyszerĹąsĂ­tĂŠsĂŠvel.

A helyettes ĂĄllamtitkĂĄr emlĂŠkeztetett a kormĂĄny idei stratĂŠgiaalkotĂĄsi tervĂŠre: tĂśbbek kĂśzĂśtt az Új SzĂŠchenyi Terv 2020-ig szĂłlĂł tervĂŠre, benne a “zĂśld kitĂśrĂŠsi pontokkal”, a MagyarorszĂĄg energiastratĂŠgiĂĄja 2030-ig elnevezĂŠsĹą tervezetre, a Duna StratĂŠgiĂĄra, amely rĂŠsze a megĂşjulĂł energiastratĂŠgiĂĄnak. A megĂşjulĂł cselekvĂŠsi stratĂŠgia pĂŠldĂĄul azĂŠrt csĂşszik az eredeti hatĂĄridőhĂśz, 2010 nyarĂĄhoz kĂŠpest, mert azt Ăśssze akarjĂĄk kĂśtni az energiastratĂŠgia kidolgozĂĄsĂĄval.

A megújuló energiákra vonatkozó cselekvési terv kidolgozása alapvetően három prioritás mentén zajlott: a költségek minimalizálása, a lehető legkisebb üvegházhatású gáz-kibocsátás, illetve a lehető legmagasabb foglalkoztatás elérése mellett – mondta Tóth az Új Széchenyi-terv (ÚSZT), új nemzeti cselekvési terv című tanácskozáson kedden.

Ezek természetesen csak egymás rovására elérhető célok, így a feladat az volt, hogy az ország számára a lehető legoptimálisabb cselekvési tervet sikerüljön kiválasztani. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) prognózisát és az Unió híres Green-X modellét is figyelembe véve a Pylon mintegy 60 különféle variációt készített el. A végeredményben elfogadott verzió nyolcvanöt százalékban a legkisebb költséget és tizenöt százalékban a legtöbb új munkahelyet létrehozó kapacitások kiépítését veszi alapul.

A 2008. évi 51,35 petajoule megújuló energiamennyiséget 2020-ra 107,54 petajoule-ra növelik. Ehhez 2010. évi reálértéken 1 250 milliárd forint ráfordítás szükséges. Ebből 645 milliárd forint beruházási, 53 milliárd forint pedig működési támogatást jelentene, ezzel 13 ezer új munkahely jönne létre (ha a munkahelyek számának maximális növelését célzó forgatókönyvet fogadták volna el, akár 80 ezer új állás is születhetne). A megújuló energiaforrások által termelt energia csaknem háromnegyede, 72 százalék biomassza termelésből állna elő és a most még csak igencsak gyermekcipőben járó geotermikus energia is 10 százalék körüli részesedést hasítana ki magának 2020-ra. 

A tanácskozás résztvevői közül volt, aki a hatástanulmányokat kérte számon, volt, aki kétségbe vonta a készülő Nemzeti Cselekvési Terv célszámainak megvalósítását. Olajos Péter hangsúlyozta, hogy éppen a megújuló energia esetében olyan gyors a technológiai fejlődés, hogy nehéz az előrejelzés. A tervek az irányokat jelzik, és korrekcióra maga az Európai Unió is lehetőséget ad. 

A helyettes államtitkár a hazai lignitvagyon kihasználását lehetővé tevő szén-dioxidmegkötési eljárásokat firtató kérdésre válaszolva  beszámolt arról, hogy Oláh György Nobel-díjas kémikus szénmegkötési eljárásának magyarországi kísérleti projektjéről folynak előrehaladott tárgyalások.

Olajos Péter, szintén kérdésre válaszolva közölte, hogy az ÚSZT-ben szerepet kapott a megújuló energiát előállító technológiák magyarországi gyártásának támogatása. Hozzáfűzte: a magyar piac kicsi, ezért a regionális piacon meglévő réseket kell megtalálniuk a magyar gyártóknak.